ÿþ<html> <head> <title>Tavaszi tárlat, Kiskunfélegyháza, 2008</title> <meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2"> <style type="text/css"> a:link {color:yellow} a:visited {color:yellow} </style> </head> <body leftmargin="25" rightmargin="25" background="cc1bkgnd.jpg" bgcolor="#003366" text="white"> <font face="georgia," size="3"> <p align="justify"> <font face="georgia," size="3">Szabó Ildikó</font><br> <font size="4"><strong> A misztikus mese hangulata</strong></font><br> <font size="2"> (Megnyitó 2008. április 3.-án, Holányi Julianna "Tavaszi tárlat" címq kiállításán, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc MqvelQdési Központ Galériájában)</font><br><br> <table> <tbody> <tr align="left" valign="bottom"> <td width="20"></td> <td> <p align="justify"> <i>"A színek, mint gyökerek úsznak föl a mélységbQl a felszín felé, és ezt a mélységet fejezik ki a felületen. A színt már-már úgy fogom fel, mint megtestesült eszmét, a tiszta ész produktumát. De amikor festek, nem gondolok semmire, csak önmaguktól elrendezQdQ színeket látok... Már csak a szín van, és amit a szín és a benne ragyogó fény kifejez, ez maga a lét. A szín: agyunk és a világmindenség találkozóhelye!"</i> <font size="2">(Paul Cézanne)</font><br> </p> </td> </tr> </tbody> </table> <br> Kedves ÉrdeklQdQ Közönség, Kedves Barátaim!<br> <br> Szeretettel köszöntök mindenkit és külön üdvözlöm körünkben Holányi Juliannát, aki elhozta hozzánk mqveit.<br> <br> Engedjék meg, hogy bemutassam Qt, hisz Félegyházán elsQ ízben láthatjuk alkotásait. Nagyenyeden született, ahol a Bethlen Gábor Kollégiumban gimnáziumi, Kolozsváron az egyetemi tanulmányait végezte. A gimnáziumban Székely Mihály és Gazdáné Olosz Ella mqvésztanárok irányításával, majd Horhát Horea festQmqvész által vezetett festQiskolában fejlesztette mqvészeti tudását. 1996-ban Martonvásáron elvégezte Beung-Kun Sou dél-kóreai festQmqvész akvarell és kollázs mesterkurzusát. 1989-ben települt Magyarországra, azóta rendszeresen állít ki csoportos és egyéni kiállításokon. Tagja a Palotai Alkotók Körének és az Országos KépzQ- és Iparmqvészek Társaságának valamint a Honvéd Kulturális Egyesületnek. Több megyei és országos kiállításon kapott I., II. és különdíjat, 1998-ban a Kaposvári Miniatqr Biennálén közönségdíjat.<br> <br> <table> <tbody> <tr align="left" valign="bottom"> <td><img src="foto1.jpg" border="0" height="288" width="512"></td> <td>&nbsp;&nbsp;</td> <td><font face="verdana" size="1">A kiállítást Szabó Ildikó, a Móra Ferenc Gimnázium rajztanára nyitotta meg.<hr>(fotó: Horváth Zoltán)</font></td> </tr> </tbody> </table> <br> A rendszeres és megszállott kiállítás-látogatónak izgalmas kalandot jelenthet az akvarellfestés technikájának sokszínqségét megismerni. Az elmúlt hónapok és hetek több nagyszerq akvarell-kiállítása után örömmel ízlelhetünk meg egy újabb világot, melyet Holányi Julianna varázsolt papírra. Az akvarell sokak által lenézett festQi technika, ma igazi reneszánszát éli és szerencsére egyre több kíváló mqvelQje bizonyítja, hogy méltatlanul szorítják az olajfestés mögé. Az akvarell magas szintq mqveléséhez nemcsak biztos rajztudás, teméntelen gyakorlás, született stílusérzék, biztos kompozíciós készség szükségeltetik, hanem könnyq lélek is. Nem véletlen, hogy az akvarell illetve a színes tusfestés technikáját Kínában és Koreában fedezték fel és emelték a mqvészi képalkotás legmagasabb szintjére; ott, ahol a kalligráfia életforma, filozófia - a létezés tökéletességének útja.<br> <br> A keleti festészet célja nem a mindent elmagyarázni, mindent az egyetlen igaz értelmezés szolgálatába állítani. EllenkezQleg! Néhány leheletfinom ecsetvonással, folttal megadni a nézQnek a szabad értelmezés útját. A festQ lát és érez valamit, abból néhány lényeges vonást a papírra vet, a nézQ emlékeibQl hozzáteszi saját tapasztalatait, érzéseit. Minden nézQ más-más képet lát. Ez a szabadság mqvészete, a kalligráfia, a Tao átélése. [...]<br> <br> <table> <tbody> <tr align="left" valign="bottom"> <td> <img src="foto2a.jpg" border="0" height="288" width="512"><br><br> <img src="foto2b.jpg" border="0" height="288" width="512"></td> <td>&nbsp;&nbsp;</td> <td><font face="verdana" size="1">A megnyitó színvonalának emeléséhez hozzájárult a Kiskun Mqvészeti Alapiskola diákjainak elQadása is.<hr>(fotó: Horváth Zoltán)</font></td> </tr> </tbody> </table> <br> A misztikus mese hangulata, egy soha nem létezett idilli világ utáni sóvárgás tölti be Holányi Julianna akvarellképeit. A tökéletességet olykor felfedezni véli egy-egy virágcsokorban, egy szék árnyékában, a gomolyfelhQk puha pamacsában. A víz és festék összefut a papíron színes foltokban tobzódva egymásba harap a lila és a sárga, finoman összesimul a zöld és a kék, felnevet a piros, kikacsint a narancs. A festQ ecsetjével megfékezi a támadó haragoszöldet, s hogy megszelídítse, finom okkert küld felé... Ha valamelyik szín pigmentjei lázító csoportosulást kezdeményeznének sót hint rájuk, s rögtön eloszlik a tömeg... Háború és béke a papíron - ellentétek harca ez, színtiszta romantika.<br> <br> <table> <tbody> <tr align="left" valign="bottom"> <td><img src="kepek1.jpg" border="0" height="288" width="512"></td> <td>&nbsp;&nbsp;</td> <td><font face="verdana" size="1">Szemelvény a tárlatból: akvarellek.<hr>(fotó: Horváth Zoltán)</font></td> </tr> </tbody> </table> <br> A Tavaszi nádas, Erdélyi tél, Tóparti magány címq akvarellek a kiállítás gyöngyszemei - közép-európai tájak, otthon érezzük magunkat bennük, de rájuk nézve lelkünk szabaddá válik ... és mintha távolból repülnénk vissza, megállunk és közel megyünk a táj egy-egy fontos eleméhez. A két barnás diófapác kép, a Várrészlet és az Emlékhely szelíden megállítja száguldó képzeletünket.<br> <br> <table> <tbody> <tr align="left" valign="bottom"> <td><img src="kepek2.jpg" border="0" height="288" width="512"></td> <td>&nbsp;&nbsp;</td> <td><font face="verdana" size="1">Szemelvény a tárlatból: pasztellképek.<hr>(fotó: Horváth Zoltán)</font></td> </tr> </tbody> </table> <br> A külsQ terem pasztellképei végérvényesen visszahoznak bennünket a Kárpát-medencébe, de nem a realista valóságba. Képzeletbeli kirándulásra hívnak olyan vadregényes tájakra, ahol egyedül bóklászhatnak, nem integet senki a kerítések mögül, nem követnek kíváncsi tekintetek ... sehol egy lélek ... Jól érzi a festQ, a napi harcok, munkahelyi fáradalmak, rohanás, stressz után mi az, amin szívesen megnyugszik a városi vándor fáradt szeme.<br> <br> <table> <tbody> <tr align="left" valign="bottom"> <td><img src="foto3.jpg" border="0" height="288" width="512"></td> <td>&nbsp;&nbsp;</td> <td><font face="verdana" size="1">Holányi Julianna mqvésznQ, a kiállítást szervezQ Horváth Zoltán és a tárlatot megnyitó Szabó Ildikó rajztanár (jobbról) körében.<hr>(fotó: id. Holányi János)</font></td> </tr> </tbody> </table> <br> A színek, a képek, a festészet gyógyító, lelket megtisztító erejérQl Fernand Leger francia festQ így ír a "FestQ szeme" címq könyvében:<br> <br> <table> <tbody> <tr align="left" valign="bottom"> <td width="20"></td> <td> <p align="justify"> <i>"Rohanó és bonyolult korunkban, amely hajszol és szétszabdal bennünket, minden erQnket össze kell szednünk, hogy lassúak és nyugodtak maradhassunk, hogy a bennünket környezQ bomlasztó elemektQl függetlenülve dolgozzunk. Az életet a maga lassú, nyugodt menetében kell felfogni. A mqalkotásnak mérsékelt éghajlatra van szüksége, hogy maradéktalanul megvalósítsa önmagát. A felgyorsult sebességben - amely törvénye a modern életnek - szilárd pontokat kell találnunk, azokba kell fogódznunk, és így kell dolgozni, lassan, a jövQ mqvén. Nagyszerqen veszedelmes korban élünk, amikor az embert ezerféle hatás éri. Aki valamennyinek enged, elveszett. Mérjük fel pontosan képességeinket, és csakis azt vegyük át, ami számunkra hasznos és szükséges. Tudnunk kell választani, védekezni, hátrálni, megállni ebben az egyetemes rohanásban. Pillanatnyi megállás nélkül, éjjel és nappal áramlik körülöttünk gazdag, szertelenül túláradó életünk, s szörnyqséges csábításokkal kísért meg. Tébolyult gyorsaság sodorja a világot, örvénybe ragadja, amelybe ezer és ezer lepke-egyén fullad bele végzetesen. Veszedelmes és nagyszerq ez az élet azoknak, akik képesek rá, hogy ússzanak a káoszban, mely gyönyörq, akár a tenger - &#187;de ne tqrjük, hogy elnyeljen&#171;."</i><br> </p> </td> </tr> </tbody> </table> <br> A kiállítást ezennel megnyitom.<br> <br>- ~ - ~ - ~ - ~ -<br> <br> <font size="4"><strong> A béke, a megnyugvás szigete</strong></font><br> <font size="2"> (RégióNapló, 2008.04.16)</font><br><br> <br> A színek, a nyugalom, a meghittség, a belsQ béke hatja át a látogatót Holányi Julianna Tavaszi tárlat címq akvarell kiállításán, amely Kiskunfélegyházán a Móra Ferenc MqvelQdési Ház Galériájában látható.<br> <br> A festQnQ Nagyenyeden született, Kolozsváron végezte egyetemi tanulmányait, villamosmérnökként, de közben, párhuzamosan a festészetet is tanulta. 1989-tQl él Magyarországon, eddig több mint száz csoportos kiállítása volt, és ez a 91. önálló kiállítása.<br> <br> A tárlatot Szabó Ildikó, a Móra Ferenc Gimnázium tanára nyitotta meg.<br> <br> Az idilli világ utáni sóvárgás tölti be Holányi Julianna akvarellképeit. A tökéletességet felfedezni véli olykor egy-egy virágcsokorban, a szék árnyékában, a gomolyfelhQk puha pamacsában. A víz és festék összefut a papíron, színes foltként tobzódva egymásba harap a lila és a sárga, finoman összesimul a zöld és kék, felnevet a piros, kikacsint a narancs.<br> <br> A festQ ecsetével megfékezi a támadó haragoszöldet, s hogy megszelídítse, finom okkert küld felé. Háború és béke a papíron. Ellentétek harca ez, színtiszta romantika. Közép európai tájak mégis, nem keleti tájak. Otthon érezzük magunkat bennük, de rájuk nézve, lelkünk szabaddá válik. És mintha távolról repülnénk vissza, megállunk, és közel megyünk a táj egy-egy fontos eleméhez.<br> <br> A két barnás diófapác-kép, a Várrészlet és az Emlékhely szelíden megállítja képzeletünket. A pasztellképek végérvényesen visszahoznak bennünket a Kárpát-medencébe, képzeletbeli kirándulásra hívnak olyan vadregényes tájakra, ahol egyedül bóklászhatunk, nem integet senki a kerítések mögül, nem követnek kíváncsi tekintetek, sehol egy lélek. Jól érzi a festQ, a napi harcok, a munkahelyi fáradalmak, rohanás, stressz után mi az, amin szívesen megnyugszik a városi vándor fáradt szeme.<br> <br> A színek, a képek, a festészet lelket megtisztító erejérQl egy XX. század eleji kubista festQ Fernand Léger a következQképpen ír: <br> <br> <table> <tbody> <tr align="left" valign="bottom"> <td width="20"></td> <td> <p align="justify"> <i>"Rohanó és bonyolult korunkban, amely hajszol és szétszabdal bennünket, minden erQnket össze kell szednünk, hogy lassúak és nyugodtak maradhassunk, hogy a bennünket környezQ bomlasztó elemektQl függetlenülve dolgozzunk. Az életet a maga lassú, nyugodt menetében kell felfogni. A mqalkotásnak mérsékelt éghajlatra van szüksége, hogy maradéktalanul megvalósítsa önmagát. A felgyorsult sebességben - amely törvénye a modern életnek - szilárd pontokat kell találnunk, azokba kell fogódznunk, és így kell dolgozni, lassan, a jövQ mqvén. Nagyszerqen veszedelmes korban élünk, amikor az embert ezerféle hatás éri. Aki valamennyinek enged, elveszett. Mérjük fel pontosan képességeinket, és csakis azt vegyük át, ami számunkra hasznos és szükséges. Tudnunk kell választani, védekezni, hátrálni, megállni ebben az egyetemes rohanásban. Pillanatnyi megállás nélkül, éjjel és nappal áramlik körülöttünk gazdag, szertelenül túláradó életünk, s szörnyqséges csábításokkal kísért meg. Tébolyult gyorsaság sodorja a világot, örvénybe ragadja, amelybe ezer és ezer lepke-egyén fullad bele végzetesen. Veszedelmes és nagyszerq ez az élet azoknak, akik képesek rá, hogy ússzanak a káoszban, mely gyönyörq, akár a tenger - de ne tqrjük, hogy elnyeljen."</i><br> </p> </td> </tr> </tbody> </table> <br> Ez a kiállítás, egy pillanatnyi megállás ebben a rohanásban, egy kis idill itt, a Kárpát-medencében, de a képzeletünk szárnyán akár a messzi távol-keletre is eljuthatunk vele.<br> <br>- ~ - ~ - ~ - ~ -<br> <br> A kiállítás plakátja:<br> <a href='http://www.holanyi.hu/zoltan/kkfelegyhaza/plakat.html'>Tavaszi tárlat Kiskunfélegyházán</a><br> <br>- ~ - ~ - ~ - ~ -<br> <font size="2"><i>Az oldalt szerkesztette: Holányi Zoltán</i></font> </font></font></p> </body> </html>